Babi találta ki hogy menjünk. Én meg úgy voltam vele, hogy miért is ne; repülőn nem ültem meg, németeknél nem voltam, baj nem lehet belőle.

Apa jött értünk reggel, hogy a reptérre vigyen. Így elsőre elég macerasnak és feleslegesnek tűnik hogy legalább két órával előbb kint legyen az ember, de eluldogeltunk a tető bárban másfél óráig, ezzel nincs probléma.

Maga az út nem volt hosszú. Alig másfél óra. Berlin felett esett, így a várt kis pihepuha bodros felhők helyett csak valami fehér, örvénylő katyvaszt láttunk a gép ablakából, de még így is gyönyörű volt.

A reptéren megvettuk a bérleteket, beszereztuk a szükséges térképeket és egy rakat tájékoztatót, hogy milyen egynapos kirandulasok vannak. Az információs pultban ülő srác elmagyarazta, milyen úton jutunk el a szallasunkig. A legszebb az egészben, hogy egyikünk se beszél németül. Babi elmondása szerint “tanították” de ő a tulelesre játszott. Szerencsére azért nem volt elvesztrgetett idő ez számára, szépen lassan jöttek vissza a szavak. Legalábbis két üveg sört csodálatosan tudott rendelni! 😀

A szállás majd egy órára volt a reptertol. Panaszkodni így se volt okunk, egy átszállással megúsztuk az egész utat és majdhogynem a hotel ajtajában tett le a metró. Ami furcsa volt, hogy egy deka ellenorrel nem találkoztunk amíg ott voltunk! Nincs folyamatos kontroll, az emberek mégis megveszik a jegyet/bérletet, a vonat/metró/földalatti/villamos/busz/stb cserébe tiszta, pontos, gyors, kicsit sem zsúfolt. Ez egyébként valahogy az egész városra jellemző. Valahogy annyira eloszlanak az emberek, vagy nem is tudom, hogy sehol nem volt olyan tömeg, mint nálunk, teszem azt a Váci utcában… Nem tudom hogy csinaljak, de azt hiszem lenne mit tanulni tőlük 😀

Bejelentkeztunk, gyorsan bevettuk a szobát, kipakoltunk. Bejelentkeztunk a szuloknel, élünk meg. Kezdett már sotetedni, ezért gyorsan meg elugrottunk az Alexander platz-ra, végig jártuk a plazakat, mert amilyen a szerencsénk, szakadt az eső, de amikor elallt, akkor meg olyan szél volt, hogy a fejemrol letepte a kapucnit. Este meg volt egy kis lelekjelenletunk, beneztunk egy közeli boltba. Aztán elhullottunk…

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s